Főoldal -- Határozatok -- Pénztári határozatok
A PSZÁF J-B-IV-277/2005. számú határozata az AEGON Nyugdíjpénztár marketing tevékenységéről és bírságolásáról

A PSZÁF J-B-IV-277/2005. számú határozata az AEGON Nyugdíjpénztár marketing tevékenységéről és bírságolásáról

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) képviseletében az Aegon Magyarország Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár magánnyugdíjpénztári ágazata ügyében (1091 Budapest, Üllői út 1.) - a továbbiakban: Pénztár - az alábbi határozatot hozom:

1. Kötelezem a Pénztárat, hogy a jövőben tartsa be a saját vagy más pénztár teljesítményére vonatkozó adatok, információk közlésére vonatkozó jogszabályokat.

2. Kötelezem a Pénztárat 1 000 000 Ft azaz egymillió forint bírság megfizetésére.

Felhívom a figyelmet, hogy a határozat e rendelkező pontjában meghatározott bírságösszeget e határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a következő számla javára kell befizetni: MNB 10032000-00283834-00000000

3. Kötelezem a Pénztár igazgatótanácsának elnökét, hogy a határozatot az igazgatótanácsi és az ellenőrző bizottsági ülésén a kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül, a pénztártagokkal pedig a következő közgyűlésen ismertesse.

A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs, annak felülvizsgálata - a kézhezvételtől számított 30 napon belül - a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérhető. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.

Indokolás: ad 1. A Pénztár a Felügyeletnek adott, 2005. június 10-én kelt tájékoztatása szerint 2004 decemberében készíttette el, és 2005 első negyedében átmenetileg terjesztette az Nyp. 0001. v6 kódszámú szórólapot.

A jórészt a hozamadatokra vonatkozó hirdetési rész mellett a szórólapon szerepel egy táblázat, amely a nagy magánnyugdíjpénztárak által a tagi befizetésekből levont költséghányadot hasonlítja össze oszlopdiagram segítségével. A szórólap a működési és likviditási tartalékba helyezett összeget tekinti költséghányadnak. Az ábrához fűzött szöveg címe: "Az Aegon vonja le a legkisebb költséget a nagy pénztárak közül." A szöveg arról tájékoztat, hogy a Pénztár 2005. január elsejétől igen kedvező költség-strukturát vezetett be, és magasabb összegű éves befolyt tagdíj esetén sávosan egyre alacsonyabb költséghányadot érvényesít. A diagram alatti szöveg szerint minden fizetési sávban a Pénztár nyújtja a legkedvezőbb feltételeket, ám havi bruttó 200 ezer Ft-ot meghaladó fizetés esetén a tag egyedülállóan alacsony költségekre számíthat. A szórólap szerint a többi, nem sávos tagdíjlevonást alkalmazó pénztárnál feltüntetett érték forrása a pénztárak 2004. december 1-jén érvényes alapszabálya. 2005. január 1-jétől a táblázatban szereplő egyik magánnyugdíjpénztár csökkentette az érvényesített költséghányadot. E miatt az év első negyedévében terjesztett szórólap e pénztár tekintetében nem az aktuális adatról adott tájékoztatást.

2005. április 1-jei hatállyal újabb, a diagramon szerepeltetett nyugdíjpénztár csökkentette a levont tagdíjhányadot, ezért 2005 áprilisától a Pénztár új szórólap-változatot készített (kód: Nyp-0001 v7), amelyet jelenleg is terjeszt. A szóban forgó, módosított táblázat egy változatát a Pénztár az internetes honlapján is szerepelteti. A szórólap feltünteti, hogy az a nyugdíjpénztárak 2005. április 1-jén hatályos alapszabályai alapján készült.

A módosított szórólapon megváltoztatták az ábrához fűzött címet is ("Most még alacsonyabb költségek!"), továbbá a diagram alá írt szöveget, amely közli, hogy havi bruttó 350 ezer forintot meghaladó fizetés esetén a Pénztár vonja le a legkisebb költséget a nagy pénztárak közül. A szórólap nem ad tájékoztatást arról, hogy a magasabb jóváírás csak a sávhatárt meghaladó részre vonatkozik, ez csak a Pénztár alapszabályából állapítható meg. Az az állítás, hogy havi bruttó 350 ezer forintot meghaladó fizetés esetén a pénztár vonja le a legkisebb költséget, téves, az csak a 468 750 Ft bruttó havi fizetés (vagy 450 000 Ft éves tagdíj) fölötti tartományban igaz. A szórólap vegyesen alkalmazza az éves befolyt tagdíj és a havi bruttó fizetés fogalmát, ami ugyancsak megtévesztő.

A Pénztár igazgatótanácsának egyik tagja a HVG című lap 2005. június 25-i számában megjelent Nyugdíjpénztári teljesítményrangsor - Látványhozamok című cikk szerint a következőket nyilatkozta: "Az Aegon Magyarországnál január elseje óta átlagosan 4,5 százalékot vonnak le a tagdíjakból adminisztrációs költség címén, ez 1,5 százalékponttal kevesebb a piaci átlagnál."

A fenti nyilatkozatot a Pénztár fent ismertetett és kifogásolt szórólapjában és alapszabályában közölt adatok eleve cáfolják, mert a tagdíjból levont költséghányad csak a legmagasabb, a havi 350 ezer forintot meghaladó tagi befizetésre vonatkozó sávban 4,5 %, vagyis az átlagos levonás ennél az értéknél mindenképpen magasabb. A nyilatkozatnak az a része, amely a Pénztárnak a piaci átlag szerint elfoglalt helyére vonatkozott, önmagában emiatt értékelhetetlen.

A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 70. §-a (7) bekezdése kimondja, hogy a pénztár által készített ismertetők, tájékoztatók és hirdetmények nem tartalmazhatnak félrevezető adatokat és közléseket. A magánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységéről szóló 282/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet (Mbr.) 21. § (3) bekezdésében foglaltak szerint a pénztár tájékoztatóiban, hirdetéseiben és bármilyen adat, információ nyilvánosságra hozatala esetén a saját vagy más pénztár teljesítményére vonatkozóan megtévesztésre alkalmas módon adatokat, információkat nem közölhet.

Mivel az eredeti (Nyp. 0001. v6 kódú) szórólap a pénztár saját 2005. január 1-jétől hatályos adatait hasonlította a többi pénztár 2004. december 1-jén hatályos adataihoz, és ezzel megtévesztésre alkalmas módszert alkalmazott, továbbá a módosított (Nyp-0001 v7 kódú) szórólapon és a sajtóbeli nyilatkozatban is téves adatot közölt, a Pénztár megsértette az Mpt. és az Mbr. idézett rendelkezéseit. Erre tekintettel a Pénztár számára az Mpt. 110. § (1) bekezdés a) pontja alapján a rendelkező rész szerinti kötelezést írtam elő.

ad 2. A Pénztárral szemben az előző pontban foglalt jogsértésre tekintettel az Mpt. 110. § (1) bekezdés f) pontja és a 111. § (2) bekezdése alapján róttam ki bírságot. A bírság legmagasabb mértéke az éves tagdíj 3 ezreléke, amely ismételten kiszabható. A kiszabott bírság a kiszabható összeghatár alsó harmadába esik. A bírság kiszabásánál értékeltem azt, hogy a Pénztár több alkalommal sértette meg a hivatkozott jogszabályokat, továbbá az érvényesített költséghányadra vonatkozó téves sajtónyilatkozat azt követően jelent meg, hogy a piaci verseny hatására a Pénztár már módosítani kényszerült a szórólapja tartalmát. A bírság összegének megállapításánál figyelemmel voltam arra is, hogy a Pénztár a szórólap korrekcióját sem a kellő körültekintéssel végezte el.

ad 3. A rendelkező részben előírt tájékoztatás a Pénztár jogi és ténybeli helyzete tekintetében elsőrendű fontosságú, hiszen a megfelelő tájékoztatás hiányában az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság, illetve a közgyűlés az Mpt.-ben meghatározott jogköreit nem tudná teljességében gyakorolni, és ez sértené a pénztártagok jogait. Az igazgatótanács, illetve az ellenőrző bizottság tagjainak feladatait és hatáskörét az Mpt. 40-43. §-ai, egyetemleges felelősségüket a feladatkörükben kötelezettségeik megszegésével okozott kárért az Mpt. 49. §-a rögzíti.

Határozatomat az Mpt. 102. §-ában és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény (Psztv.) 3. § g) pontjában biztosított jogkörömben eljárva hoztam meg.

Határozatom a már hivatkozott jogszabályhelyeken, valamint az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (Áe.) 42. § (1) bekezdésén alapul.

A határozat elleni közigazgatási jogorvoslat lehetőségét a Psztv. 4. § (3) bekezdése zárja ki, a bírósági felülvizsgálat lehetőségét az Áe. 72. §-a biztosítja.

Budapest, 2005. augusztus 11.

Marsi Erika s.k.,

a PSZÁF főigazgatója