A PSZÁF J-IV/B-82/2005. számú határozata a K&H Medicina Egészségpénztár átfogó vizsgálata lezárásáról és bírságolásáról

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) által a K & H Medicina Egészségpénztárnál (1124 Budapest, Lejtő út 17/a.) - a továbbiakban: Pénztár - elrendelt, 2005. január 26. és február 10. napja között lefolytatott átfogó vizsgálat megállapításai és a Felügyelet főigazgatójának felhatalmazása alapján, annak megbízásából az alábbi határozatot hozom:

1.

a) Megállapítom, hogy a Pénztár a PSZÁF/IV/160/2003. számú határozat 3. pontjának rendelkezéseit nem hajtotta maradéktalanul végre.

b) Kötelezem a Pénztárat, hogy a PSZÁF/IV/160/2003. számú határozat 3. pontjának rendelkezéseit maradéktalanul hajtsa végre.

Határidő: a határozat kézhezvételét követő 90 napon belül.

2. Kötelezem a Pénztárat, hogy a jövőben maradéktalanul teljesítse a pénzmosás megelőzésére és megakadályozására irányuló azonosítási kötelezettségét.

3. Kötelezem a Pénztárat, hogy a jövőben biztosítsa az alapszabály, az alapképzési elvek és pénzügyi terv közötti összhangot.

4. Kötelezem a Pénztárat, hogy a főkönyvi nyilvántartások és a könyvviteli elszámolások vezetésére vonatkozó jogszabályi előírásokat a jövőben tartsa be.

5. Kötelezem a Pénztárat, hogy készítsen vagyonkezelési szabályzatot.

Határidő: jelen határozat kézhezvételét követő 30 napon belül.

6.

a) Kötelezem a Pénztárat, hogy a tagi nyilvántartásait vizsgálja felül és a megszűnt tagsági jogviszonyú tagokkal számoljon el.

Határidő: jelen határozat kézhezvételét követő 60 napon belül.

b) Kötelezem a Pénztárat, hogy a jövőben a tagokkal való elszámolások során a jogszabályok és szabályzatai előírásait tartsa be.

7. Kötelezem a Pénztárat, hogy a jövőben az egészségpénztári szolgáltatások nyújtása során a jogszabályok és szabályzatai előírásai szerint járjon el.

8. Kötelezem a Pénztárat, hogy a jövőben az egyéni számla értesítőket a jogszabályi előírások szerint és az egyéni számlák analitikus nyilvántartásával egyezően készítse el.

9. Megállapítom, hogy a Pénztár könyvvizsgálója 2004. március 12. és 2004. december 15. között nem felelt meg az összeférhetetlenségre vonatkozó jogszabályi előírásoknak.

10. A Pénztárat 100 000,- Ft azaz százezer forint összegű bírság megfizetésére kötelezem.

A bírság összegét e határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül "felügyeleti bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével a következő számla javára kell befizetni:

Magyar Államkincstár 10032000-00283834-00000000

11. Kötelezem a Pénztár igazgatótanácsának elnökét, hogy e határozatot az igazgatótanácsi és az ellenőrző bizottsági ülésen a kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül, a pénztártagokkal pedig a következő közgyűlésen ismertesse.

A Pénztár köteles a Felügyeletet a felsorolt hiányosságok megszüntetése érdekében szükséges intézkedések megtételéről - dokumentumokkal alátámasztva - a fent megadott határidők leteltét követő 8 napon belül tájékoztatni.

A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs, annak felülvizsgálata - a kézhezvételtől számított 30 napon belül - a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérhető. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.

Indokolás: A Felügyelet a 8/2005. sz. megbízólevéllel az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (Öpt.) 64/B. § (1) és (3) bekezdése alapján átfogó vizsgálatot tartott a Pénztárnál.

A hivatkozott törvényhelyek szerint a Felügyelet jogosult - helyszínen kívül, illetőleg a helyszínen - ellenőrizni az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott - a pénztár alapítására, tevékenységének engedélyezésére, működésére, a tagok érdekeinek védelmére, a pénztárpiac biztonságos működésére, valamint a szolgáltatónak a pénztárral kapcsolatos tevékenységére vonatkozó - szabályok, valamint intézkedések és határozatok megtartását. A Felügyelet a pénztárat az általa összeállított vizsgálati terv és vizsgálati munkaprogram szerint a tevékenységet jellemző kockázatok figyelembevételével meghatározott gyakorisággal átfogóan ellenőrzi.

A 2005. január 26. és február 10. napja között lefolytatott vizsgálat 2003. I. negyedévétől a vizsgálat kezdetéig tartó időszakra terjedt ki.

A Felügyelet a lefolytatott vizsgálat keretében a rendelkezésre álló dokumentumok, a helyszíni vizsgálat során nyert információk és a Pénztár írásbeli észrevétele alapján az alábbiakat állapította meg.

ad 1. Az ellenőrzés megállapította, hogy a vizsgált egészségpénztári kifizetésekhez átadott szolgáltatói szerződések továbbra sem tartalmaztak minden esetben árlistát (Jelentés 1.3. pont).

A Pénztár ezzel nem teljesítette maradéktalanul a PSZÁF/IV/160/2003. számú határozat 3. pontját.

A Pénztár észrevételében a megállapítást nem vitatta, közölte, hogy az érintett szolgáltatói szerződések módosítása folyamatban van, a folyamat a szolgáltatókkal történő egyeztetés időigénye miatt késett.

A Felügyelet a megállapítását fenntartja, a Pénztár észrevétele azt nem módosítja.

ad 2. Az ellenőrzés megállapította, hogy a Pénztár a PSZÁF/IV/323/2004. számú határozatra 2004. november 25-én válaszolva úgy tájékoztatta a Felügyeletet, hogy az ügyfelek azonosítása a személyi igazolványok bemutatásával történik. A Pénztár nyilvántartása a 2004. október 1-jei állapot szerint a taglétszám felét meghaladó számú tag esetében nem rendelkezett személyi igazolvány számokkal. Az ellenőrzést követően, 2005. március 11-én átadott tételes lista tartalmazta azon tagok számát, akiknek az azonosítása folyamatban van, e szerint az azonosítatlan tagok nagyságrendje nem változott. A listán szereplő tagok és a 2004. április 1-jét követő szolgáltatási kifizetések vizsgálata alapján az ellenőrzés megállapította, hogy a Pénztár több olyan tagnak fizetett ki szolgáltatást, akinek azonosítása a kifizetéskor teljes körűen nem történt meg (Jelentés 2.3. pont).

A Pénztár a fentiekkel megsértette a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvény 5. § (1) bekezdése a) 6. pontját, amely előírja az azonosításhoz szükséges adatok körét. Ugyanezen szakasz (6) bekezdéséből következik, hogy amíg a Pénztár nem rendelkezik minden itt meghatározott azonosító adattal, addig kifizetést ezen tagok számára nem teljesíthet.

A Pénztár észrevételében a megállapítást nem vitatta, és közölte, hogy a tagok azonosítása 2004. április 1-jétől folyamatban van. A kötelezés időpontját követő belépés esetén az azonosítás megtörténik, a korábbi beléptetések esetében pedig a tagok felszólítására írásban kerül sor. Az azonosított tagok számáról a Pénztár negyedévenként tájékoztatta a Felügyeletet.

Az észrevételt a Felügyelet nem fogadja el, mivel a törvény nem csak az azonosítási kötelezettséget, hanem az azonosítatlan tagoktól származó ügyletek visszautasítását is előírja. A Pénztár a tagoknak az azonosításra vonatkozó írásbeli felszólításával a törvényi előírásoknak nem tett eleget, a megbízásokat az azonosításig vissza kellett volna utasítani.

ad 3. Az ellenőrzés megállapította, hogy a Pénztár 2004. évi pénzügyi terve nem volt összhangban az alapszabállyal és az alapképzési elvekkel, mivel a pénzügyi terv nem tartalmazta a tagdíjak tartalékok közötti sávos megosztását (Jelentés 3.1. pont).

A Pénztár ezzel megsértette az Öpt. 34. § (3) bekezdését, amely szerint az éves pénzügyi tervnek megfelelő alátámasztottsággal és kellő részletezettséggel tartalmaznia kell a pénztár bevételeit és kiadásait.

A Pénztár észrevételében a megállapítást nem vitatta és közölte, hogy az eltérés oka az, hogy a pénzügyi terv elfogadása után módosították az alapszabály tagdíjmegosztásra vonatkozó részét, a pénzügyi terv módosítása azonban nem történt meg.

A Felügyelet a megállapítását fenntartja, a Pénztár észrevétele nem módosítja.

ad 4.

A) Az ellenőrzés megállapította, hogy a Pénztár év közben a költségszámlákat, a működési ráfordításokat a könyvelésében nem a pénzforgalmi számlákkal szemben, hanem a kötelezettségek számlával szemben számolja el, ennek következtében nem teljesül maradéktalanul a pénzforgalmi szemléletű könyvvezetés (Jelentés 3.3. pont).

A Pénztár a fentiekkel megsértette az Sztv. 165. §-ának bizonylati rendre és fegyelemre vonatkozó előírásait.

A Pénztár észrevételében a megállapítást nem vitatta és közölte, hogy a korábban alkalmazott gyakorlatot 2005. január 1-jétől megszüntette.

B) Az ellenőrzés a szúrópróbaszerűen megvizsgált egészségpénztári szolgáltatások esetében megállapította, hogy az 51-es főkönyvi kartonokon jelölt tagkód több esetben nem a tényleges tag kódjával volt azonos, illetve az egyéni számlákon nem a szolgáltatásnak megfelelő gazdasági eseménykód szerepelt, ugyanazon típusú szolgáltatást különböző főkönyvi számlákra számoltak el (Jelentés 5.8. és 7.2 pont).

A Pénztár ezzel megsértette az Sztv. 165. §-ának bizonylati rendre és fegyelemre vonatkozó előírásait, továbbá az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 252/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 37. § (3) bekezdését. Ez kimondja, hogy a könyvviteli nyilvántartás a pénzforgalmi gazdasági műveleteket és ezeknek az eszközökre és a forrásokra gyakorolt hatását a valóságnak megfelelően mutatja be.

A Pénztár a megállapítást nem vitatta és közölte, hogy a főkönyvi kartonon való megjelenítési hibának a főkönyvre, analitikára nem volt hatása, a tételeket a megfelelő tagra könyvelték.

A Felügyelet a megállapítását fenntartja, a Pénztár észrevétele nem módosítja.

C) Az ellenőrzés megállapította, hogy az arra feljogosított személyek a költségszámlákat nem ellenőrizték, a teljesítést nem igazolták, a számlához a teljesítés igazolására kimutatást nem mellékeltek (Jelentés 3.5. pont).

Az ellenőrzés megállapította továbbá, hogy a kiválasztott számlákon lévő nyilvántartási díjak megfeleltek a szerződésben rögzített összegeknek, azonban a Pénztár arra feljogosított személyei a nyilvántartási számlákat nem ellenőrizték, a teljesítést nem igazolták, a Pénztár a számlákhoz a taglétszám igazolására kimutatást nem mellékelt (Jelentés 3.6. pont).

Az ellenőrzés megállapította továbbá, hogy a Pénztár által bemutatott szállítói számlákon a teljesítést igazoló és az ellenőr aláírása több esetben nem szerepelt (Jelentés 5.8. pont).

A Pénztár a fentiekkel megsértette az Sztv. 165. §-ának bizonylati rendre és fegyelemre vonatkozó előírásait. Megsértette továbbá az Sztv. 167. § (1) bekezdés c) pontjának bizonylatokra vonatkozó követelményeit is.

A Pénztár észrevételében a teljesítés-igazolásokkal kapcsolatban megjegyezte, hogy az bérleti díjnál nem indokolt, az ügynöki díjnál a számla mellékleteként bemutatásra került. Jogi képviselet esetében a szolgáltatás folyamatos, így csak időtúllépés esetén indokolt. A könyvvizsgálatnál a teljesítést a záradék igazolja, amely bemutatása megtörtént, a kártyadíj teljesítés-igazolásának kimutatása a nyilvántartási rendben történik. A kártya használata folyamatos és fix összeg alapján zajlik. A Pénztár észrevételéhez mellékelte a nyilvántartási számlához készült 2004. június és július havi létszámkimutatását, valamint a tagszervezési számlához készült 2004. május-július havi kimutatását.

A Felügyelet a Pénztár észrevételét az ellenőrzés és a teljesítés-igazolás hiányára vonatkozó részében nem fogadja el, mivel az a megállapítást nem cáfolta. Az ellenőrzés és a teljesítés-igazolás tényét a bizonylatokon (számlákon) dokumentálni kell, továbbá a teljesítést alátámasztó dokumentációt a szerződéses feltételek szerint (pl. létszám-, órakimutatás) minden esetben el kell készíteni.

ad 5. Az ellenőrzés megállapította, hogy a Pénztár betétlekötésekkel saját vagyonkezelést végez, azonban vagyonkezelési szabályzatot nem készített (Jelentés 4.3. pont).

A Pénztár ezzel megsértette az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 252/2000. (XII. 24.) kormányrendelet 6. § (5) bekezdés f) pontjának előírását, amely szerint a pénztár számviteli politikája keretében köteles elkészíteni a saját tevékenysége keretében végzett vagyonkezelés esetén e tevékenység végzésére vonatkozó szabályzatát.

A Pénztár észrevételében a megállapítás tényét nem vitatta, azonban közölte, hogy véleménye szerint a betétlekötés nem saját vagyonkezelés. Ennek ellenére a szabályzatot rövid időn belül pótolni fogja.

A Felügyelet a megállapítását fenntartja, mert a lekötött betéttel mint befektetési eszközzel kapcsolatban a diverzifikációra, a lejáratra, a befektetési limitre vonatkozó döntéseket meg kell hozni, emiatt a betétlekötés vagyonkezelői tevékenységnek minősül.

ad 6.

A) Az ellenőrzés megállapította, hogy a fedezeti alapról 2004. szeptember 30-ára készített tagi listában 2000-ben 11, 2001-ben 61, 2002-ben 50, 2003-ban 125, 2004. június 30-ig 707 megszűnt tagsági jogviszonyú tag található. A dokumentumok alapján megállapítható, hogy a megszűnt tagsági jogviszonyú tagok esetén a tagokkal való elszámolás nem történt meg teljes körűen (Jelentés 5.4. pont).

A Pénztár ezzel megsértette a 268/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet 21/B. § (1) bekezdését, amely szerint a pénztártag másik pénztárba történő átlépése, vagy a pénztárból történő kilépése esetén a tag követelésének átutalását legkésőbb a tag - az átadó pénztárnál történő - átlépésre, kilépésre vonatkozó bejelentésének negyedévét követő 50 napon belül el kell végezni.

A Pénztár észrevételében a megállapítást nem vitatta, azonban közölte, hogy a megfelelő dokumentumokat a szolgáltató számára átadta, ám ezek átvezetése nem történt meg. A hiba kijavítása folyamatban van. A jövőben fokozott figyelmet fordít ennek elkerülésére.

A Pénztár észrevétele nem fogadható el, mert a javítás megtörténtét a Pénztár nem dokumentálta.

B) Az ellenőrzés megállapította, hogy a tagdíjat nem fizető tagok esetén a tagsági viszony megszűnésének dátuma az alapszabály szerint a felszólító levél kézhezvételét követő 30. nap. A Pénztár ennek dátumát a vizsgált esetekben nem tudta igazolni, mivel a felszólító leveleket közönséges postai küldeményként adták fel, így a tagdíjat nem fizetők kizárása kapcsán a pénztári eljárás szabályszerűsége nem volt ellenőrizhető. A hat kiválasztott tag közül négy esetében az elszámolt tagi követelések utalása több mint fél év elteltével sem történt meg (Jelentés 6.2. pont).

A Pénztár ezzel megsértette 268/1997. (XII. 22.) számú kormányrendeletnek a fenti bekezdésben már ismertetett 21/B. § (1) bekezdését.

A Pénztár a megállapítás tényét nem vitatta, azonban közölte, hogy az elszámolások szerinti összeget a nyilvántartó program a kifizetés napjával automatikusan könyveli, így azonnal kiderül, ha a pénzügyi rendezésben hiba volt. A Pénztár megkezdte az érintett tagok elszámolásának felülvizsgálatát, a számlák rendezését, az alapszabály-módosítás elkészítését.

A Felügyelet a megállapítását fenntartja, a Pénztár észrevétele nem módosítja.

C) Az ellenőrzés megállapította, hogy a mintába választott hat kilépett státuszú tag közül három esetében a Pénztár nem tudta bemutatni a kilépési nyilatkozatot, így a kiléptetési eljárás jogosultsága esetükben nincs közvetlenül igazolva. Az egyik tag nem kilépését, hanem átlépését kérte, így az ő esetében követett eljárást az átlépő tagoknál ellenőrizte a Felügyelet. Két tag tekintetében megállapítható, hogy a kilépés és az elszámolás időzítése tekintetében a Pénztár mindkettőjük esetében megszegte az akkor hatályos alapszabályát. Három tagnál az elszámolásokat a tagi listák maradéktalanul nem támasztották alá, továbbá számszaki hibák történtek (Jelentés 6.2. pont).

A Pénztár ezzel megsértette az Sztv. 165. §-ának a bizonylati rendre és fegyelemre vonatkozó előírásait.

Az ellenőrzés megállapította továbbá, hogy a mintában szereplő, kilépett státuszú öt tag közül három esetében 2004. december 31-én, tehát a tagsági viszony megszűnését és az elszámolás elkészítését követően egyéni számlájuk még utalandó nagyságrendű forintösszeget mutatott (Jelentés 6.2.)

A tagi követelés kifizetésének részleges elmaradásával a Pénztár megsértette a 268/1997. (XII. 22.) számú kormányrendelet 21/B § (1) bekezdését.

Az ellenőrzés megállapította továbbá, hogy két kilépő tag esetében a Pénztár nem tartotta be az akkor hatályban lévő alapszabály azon rendelkezését, amely szerint a tagsági jogviszony megszűnése negyedévének fordulónapján a tag egyéni számlája szolidaritási részének egyenlegét a többi tag között fel kell osztani.

A Pénztár a fenti megállapításokra nem tett észrevételt.

D) Az ellenőrzés megállapította, hogy az elhunyt tagok örököseivel való elszámoláskor a Pénztár egy tag esetében sem halotti anyakönyvi kivonatot, sem hagyatéki végzést nem tudott bemutatni, így a tagsági viszony megszüntetésének jogosultságát a tag esetében nem igazolta. Az elhalálozott tagok tagsági viszonyát a Pénztár egy vizsgált esetben sem a halál beálltának napjával szüntette meg (Jelentés 6.2. pont).

A Pénztár ezzel megsértette az alapszabályát és az Öpt. 15. § (1) bekezdés a) pontját, amely szerint a tagsági viszony a halállal megszűnik.

A Pénztár a megállapításra nem tett észrevételt.

E) Az ellenőrzés megállapította, hogy a Pénztár a más pénztárba átlépett tagok esetén a tagi követelés kifizetésével több ízben késedelembe esett, amivel megsértette a 268/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet 21/B § (1) bekezdését, amely a tagi követelés átutalásának határidejéről rendelkezik (Jelentés 6.2. pont).

A Pénztár a megállapításra nem tett észrevételt.

ad 7.

A) Az ellenőrzés megállapította, hogy a Pénztár szolgáltatási szabályzatában 2003-ban több, 2004-ben néhány szolgáltatás (rekreációs üdülés, gyógyüdülés, egészségügyi üdülés, sporttevékenység) igénybevétele orvosi javaslathoz volt kötve, azonban a Pénztár több esetben e nélkül nyújtott szolgáltatást (Jelentés 7.2. pont).

A Pénztár ezzel megsértette szolgáltatási szabályzata és a 263/2003. (XII. 24.) kormányrendelet 7. § (2) bekezdésének előírását, amely tartalmazza azokat a szolgáltatásokat, amelyek csak orvosi javaslat alapján vehetők igénybe.

A Pénztár észrevételében a megállapítást nem vitatta és közölte, hogy a hiányosságot az igények nagy száma okozta. Felismerve a problémát 2004. II. félévében a szolgáltatás-igénylések kezelését teljes körűen informatikai támogatottsággal végezte. A rendszer bevezetése óta nem fordult elő, hogy a feltételek nem teljesültek.

A Pénztár észrevételét a Felügyelet nem fogadja el, mivel a jogszabály egyértelműen meghatározza, hogy mely szolgáltatások igénybevételéhez szükséges orvosi ajánlás.

B) Az ellenőrzés megállapította, hogy a Pénztárnál az üdülések számláin több esetben csak a csomagtúra megnevezés volt olvasható, a számlák több esetben nem tartalmazták az üdülés helyét, az üdülési költségek tartalmát, így nem lehetett megállapítani, hogy a kifizetett szolgáltatás megfelel-e az előírásoknak (Jelentés 7.2. pont).

A fentiek sértik a 263/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet 2. § k) és l) pontjai előírásait, amelyek meghatározzák a rekreációs és gyógyüdülés fogalmát.

A Pénztár a megállapítást nem vitatta és közölte, hogy a csomagtúra kifejezést a szolgáltatók használják. A Pénztár szerint ez a finanszírozható szolgáltatások körébe tartozik, igyekszik azonban felhívni a szolgáltatók figyelmét a kifejezés pontosítására.

A Pénztár észrevételét a Felügyelet nem fogadja el. Az Öpt. 2. § (2) bekezdés e) pontja szerint egészségpénztári szolgáltató az, aki (amely) az egészségpénztárral kötött szerződés alapján a pénztártagok számára egészségpénztári szolgáltatást ténylegesen nyújt. E szerint az egészségpénztár csak közvetlenül a gyógyüdülővel, gyógyszállóval, wellness hotellel, szállodával vagy üdülőházzal kötött szerződés, és az általuk kiállított számla alapján finanszírozhatja tagjai gyógy-, rekreációs és egészségügyi üdülését. Az egészségpénztári szolgáltató által a pénztár nevére kiállított bizonylatnak fel kell tüntetnie egyebek közt az igénybe vett egészségügyi szolgáltatást és annak árát. A Pénztár a tagok részére csak azon szálloda- (gyógyüdülő- stb.) számlák ellenértékét térítheti meg, amelyek tartalmazzák a tag által ténylegesen igénybevett egészségügyi szolgáltatás megnevezését, besorolását és árát is.

C) Az ellenőrzés megállapította, hogy a Pénztár (nyilvántartója) a kifizetést követően vizsgálta, hogy a 2004-ben igénybe vett szolgáltatások megfeleltek-e a jogszabályoknak. A helyszíni ellenőrzéskor átadott lista alapján 2004-ben mintegy 5000 darab, összesen 12 489 000 forint összegű szolgáltatási kifizetés nem felelt meg a 263/2003. (XII. 24.) kormányrendelet előírásainak. Ezekről a Pénztár úgy nyilatkozott, hogy adóigazolást állít ki a tagok részére (Jelentés 7.2. pont).

A Pénztár a megállapítást nem vitatta és közölte, hogy év közben ezekről a tételekről nyilvántartást vezetett. Összegük - mivel rendezésük nem történt meg - az adóigazolásban szerepel.

A Felügyelet a megállapítását fenntartja, mert a Pénztár a jogszabályi előírásoknak nem megfelelő szolgáltatásokat finanszírozott, és ezek korrekciója még nem történt meg.

ad 8. Az ellenőrzés megállapította, hogy a 2003. évre vonatkozó egyéni számlaértesítők több esetben nem egyeztek meg az egyéni számlák analitikus nyilvántartásával (Jelentés 8.1. pont).

A Pénztár ezzel megsértette az Sztv. 165. §-ának a bizonylati rendre és bizonylati fegyelemre vonatkozó előírásait.

A Pénztár észrevételében a megállapítást nem vitatta, azonban közölte, hogy az egyenlegértesítők a kártyás kötelezettségvállalással korrigált egyéni számlákról készültek, ennek megfelelően az egyenlegértesítők egyenlege, tartalma a nyilvántartott felhasználható egyenleggel megegyezik.

A Pénztár észrevétele nem fogadható el, mert az egyenlegértesítőben feltüntetett egyenlegnek meg kell egyeznie az egyéni számla egyenlegével.

ad 9. Az ellenőrzés megállapította, hogy a Pénztár és a nyilvántartást végző társaság könyvvizsgálója azonos személy. A Pénztár az ellenőrzés során közölte, hogy a könyvvizsgáló megbízatása a nyilvántartónál 2004 decemberében megszűnt, de erre vonatkozó dokumentumot nem mutattak be (Jelentés 9.2. és 9.7. pontok).

A fentiek sértik az Öpt. 64/A § (2) bekezdése előírását, amely szerint nem lehet pénztári könyvvizsgáló többek között a gazdálkodás nyilvántartását végző szervezet könyvvizsgálója.

A Pénztár észrevételében a megállapítást nem vitatta. Észrevételéhez mellékelte az Ernst & Young Könyvvizsgáló Kft. nyilatkozatát, amellyel igazolta, hogy a könyvvizsgáló megbizatása 2004. december 15-ével megszűnt.

Az észrevétel alapján a rendelkező rész a jogsértést csak megállapítja, mert az összeférhetetlenség 2004. március 12. és 2004. december 15. között fennállt.

ad 10. A bírságot az Öpt. 65. §-ának (1) bekezdése f) pontja és a 68. § (2) b) pontja alapján szabtam a határozatban megállapított jogszabálysértések miatt, különös tekintettel az 1., 2. és a 7/a-b. pontokban foglalt jogszabálysértésekre. A megállapított bírság a kiszabható bírságmérték alsó harmadába esik.

ad 11. A rendelkező részben előírt tájékoztatás a Pénztár jogi és ténybeli helyzete tekintetében elsőrendű fontosságú, hiszen a megfelelő tájékoztatás hiányában az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság, illetve a közgyűlés az Öpt.-ben meghatározott jogköreit nem tudná teljességében gyakorolni, és ez sértené a pénztártagok jogait. Az igazgatótanács, illetve az ellenőrző bizottság tagjainak feladatait és hatáskörét az Öpt. 24-27. §-ai, egyetemleges felelősségüket feladatkörükben kötelezettségeik megszegésével okozott kárért az Öpt. 20. §-a rögzíti.

Határozatomat az Öpt. 53. §-ában és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény (Psztv.) 3. § f) pontjában biztosított jogkörömben eljárva hoztam meg.

Határozatom a már hivatkozott jogszabályhelyeken, a kötelezések tekintetében az Öpt. 65. § (3) bekezdés a) pontján, valamint az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (Áe). 42. § (1) bekezdésén alapul.

A határozat elleni közigazgatási jogorvoslat lehetőségét a Psztv. 4. § (3) bekezdése zárja ki, a bírósági felülvizsgálat lehetőségét az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló - módosított - 1957. évi IV. törvény 72. §-a biztosítja.

Budapest, 2005. július 8.

Dr. Juhász Istvánné s.k.,

a PSZÁF ügyvezető igazgatója