A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhely: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) által hivatalból – az OTP Bank Nyrt. (székhely: 1051 Budapest, Nádor utca 16.) törzsrészvényeire (ISIN: HU0000061726) 2008. október 9-én, a Budapesti Értéktőzsdén a tőzsdei kereskedés során kötött ügyletek körülményeinek tisztázására – indított közigazgatási hatósági eljárásban, a Felügyeleti Tanács a mai napon az alábbi

h a t á r o z a t o t

hozta.

A Felügyelet a piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó jogszabályi előírások megsértése miatt a Soros Fund Management LLC-t (888 7^th Ave, 33^rd Floor New York NY 101060001 United States, továbbiakban: Társaság) 489 000 000 Ft, azaz négyszáznyolcvankilencmillió forint felügyeleti bírság megfizetésére

k ö t e l e z i.

A bírságot a határozat kézbesítésétől számított harminc napon belül a Felügyelet Magyar Államkincstárnál 10032000-00283834-30000003 (IBAN: HU62 1003 2000 0028 3834 3000 0003) számon vezetett számlájára kell befizetni a határozat számának feltüntetésével, „felügyeleti bírság” megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, késedelmi pótlékot köteles fizetni. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A bírság befizetésének elmulasztása esetén a Felügyelet végrehajtást foganatosít.

Jelen határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. A határozat felülvizsgálatát a határozat kézbesítésétől számított harminc napon belül jogszabálysértésre hivatkozással kezdeményezheti az ügyfél, továbbá a kifejezetten rá vonatkozó határozat esetében az eljárás egyéb résztvevője. A határozat közvetlenül a Fővárosi Bíróság előtt támadható meg, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez három példányban benyújtott kereseti kérelem útján. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.

I n d o k o l á s

A Felügyelet piacmonitoring tevékenysége keretében észlelt piaci/kereskedési adatok és információk alapján, azok elemzését követően 2008. október 9-én haladéktalanul hivatalból indított a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény (Psztv.) 49. § (1) bekezdése szerinti piacfelügyeleti eljárást, mely annak megállapítására irányult, hogy a 2008. október 9-én az OTP Bank Nyrt. törzsrészvényeire kötött és az OTP részvények árfolyamának éles zuhanását eredményező ügyletkötések során sérültek-e a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (Tpt.) 200. §-ának és ugyanezen törvény 202. § a)-b) pontjainak piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó rendelkezései.

A Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 3. § (2) bekezdés b) pontjában, valamint 50. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a döntéshozatalhoz szükséges tényállást hivatalból folytatott bizonyítási eljárás keretében tisztázta.

Az eljárás megindításának közvetlen alapját képezte, hogy 2008. október 9-én 16:27 perctől kezdődően az OTP Bank Nyrt. részvényeire három eladási ajánlatból (az eladási ajánlatok számai: 35644703, 35643399, 35643000) több tőzsdei ügylet jött létre a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) 4350 és 3855 forint közötti kötési áron.  A kötések Felügyelet általi észlelése azok időzítése, mennyisége és piacra gyakorolt hatása alapján egyértelműen felvetették a Tpt. 199-205. §-ai alatt leírt és tiltott piacbefolyásolás megvalósultának lehetőségét.  

A 2008. október 9. napi OTP részvénykereskedés adatainak piacbefolyásolás gyanúját megalapozó értékei
(forrás: Bloomberg)

A Felügyelet a vizsgálat első lépéseként – a kereskedési és ügyféladatok szolgáltatása érdekében – megkereste a vizsgálat tárgyát képező ügyleteket a BÉT-en végrehajtó befektetési szolgáltatót, illetve székhelyén helyszíni ellenőrzést folytatott és bekért (illetőleg a helyszínen megvizsgált) minden, az ügy megítélése szempontjából releváns irat- és rögzített hanganyagot. A bizonyítási eljárás ezen lépése volt hivatott tisztázni azt, hogy a befektetési szolgáltató mely ügyfelének az eladási megbízását teljesítette a fentebb írott ajánlati számokon, illetve cél volt annak tisztázása, hogy a kérdéses ügyfelük megbízását pontosan mikor és milyen csatornán keresztül vették fel.

A Felügyelet – a befektetési szolgáltató helyszíni vizsgálata során szerzett információkra alapítottan – a Ket. 27. §-a szerinti nemzetközi jogsegély keretében az egyes kereskedési és ügyféladatok rendelkezésre bocsátása végett a brit társhatósághoz fordult (Financial Services Authority, 25 The North Colonnade, Canary Wharf, London E14 5HS, UK).

Az eljárás ugyanis – a becsatolt dokumentumok (kötjegyek, GL Order Management System üzenet – megbízások OTP részvény eladására, CD-n becsatolt hangfelvétel telefonos megbízás adására, ügyletek visszaigazolása, ennek hanganyaga) alapján tisztázta, hogy a vizsgált napon történt ügyletkötések megbízási oldalán egy londoni székhelyű befektetési szolgáltató áll.

2008. október 17-én a Felügyelet levélben kérte valamennyi befektetési szolgáltatót, hogy a folyamatban lévő piacfelügyeleti eljárásában küldje meg a Felügyelet részére 2008. október hó 10. kötésnaptól kezdődően 2008. október hó 16. kötésnapig bezárólag az OTP Bank Nyrt. névre szóló törzsrészvényekre kötött, legalább 3000 darabszámú teljesült vételi megbízásainak ügyletkötésenként részletezett adatait (ügyletkötés dátuma, időpontja, mennyisége, kötési ár, megbízó neve és lakóhelye/székhelye bontásban).

Kérte továbbá a 2008. október 29. napján kelt levelében a londoni székhelyű befektetési szolgáltató letétkezelőjét, hogy – az azt alátámasztó alapbizonylatok egyidejű csatolása mellett – nyilatkozzon a piacfelügyeleti eljárás keretében, hogy a megnevezett ügyfele nevén 2008. október 9-14 napjáig terjedő időszakban, napi bontásban hány darab OTP Bank Nyrt. törzsrészvényt tartott nyilván.

A Felügyelet a fentebb felsorolt bizonyítékok alapján rögzítésre és rekonstruálásra került megbízások megadásának hátteréül szolgáló információk megszerzése – és így a tényállás teljeskörű feltárása – végett az ügyletek végrehajtására megbízást adó londoni székhelyű befektetési szolgáltatót az ügyletkötéseinek körülményeire vonatkozóan 65516/66/2008. iktató számon, 2008. december 1. napján kelt levelében ügyfélként nyilatkozattételre hívta fel.

A nyilatkozattétel kérésének ténybeli alapja az volt, hogy a Felügyelet az eljárásban a fentebb megjelölt források alapján azt állapította meg, hogy a londoni székhelyű befektetési szolgáltató közreműködésével a BÉT-en 2008. október 9-én 14: 53:42-kor 4700 forintos limitáron 200.000 darab OTP törzsrészvény eladására adott megbízást, melyből a szabad szakaszban – jelentős árfolyamesés mellett – 14:53:12 és 16:06:39 között 74.000 darab teljesült. A fennmaradó 126.000 darabos pakett értékesítésére a 16:31:52-kor adott, további 125.000 darabra vonatkozó eladási megbízás teljesítésével együtt 3855 forintos áron a tőzsdei kereskedés záró szakaszában került sor.  

Az egyértelműen megállapítható volt az eljárás ezen szakaszában, hogy a londoni székhelyű befektetési szolgáltató a 2008. október 9-i tőzsdei kereskedési nap zárószakaszában összesen 251.000 darab OTP törzsrészvényt adott el és ez az eladás a záróárat 3855 forinton rögzítette, amely 9.29 %-os negatív irányú elmozdulást eredményezett.

Azt is megállapította és – az ügyfélnyilatkozat megtételére vonatkozó levelében – közölte a Felügyelet a londoni székhelyű befektetési szolgáltatóval, hogy az üzletkötője által 2008. október 9-én 16:59:53 és 17:01:29 között lefolytatott telefonbeszélgetésből kiderül, hogy a londoni székhelyű befektetési szolgáltató az OTP törzsrészvényeket kifejezetten short ügyletkötési technikával kívánta értékesíteni. Az FSA útján beszerzett adatok alapján a vizsgált ügyletek a londoni székhelyű befektetési szolgáltató saját számlájának terhére kerültek végrehajtásra.

A londoni székhelyű befektetési szolgáltató letétkezelője által a Felügyelet rendelkezésére bocsátott számlakivonatok tanúsága szerint az ügyletkötés idején – 2008. október 9-én – nem rendelkezett az eladni kívánt OTP részvénymennyiséggel, pozícióit T+3 elszámolási határidőre (2008. október 14. napjára) töltötte fel.

A letétkezelő által szolgáltatott adatok (az OTP pozíciókkal kapcsolatos kimutatás) továbbá azt mutatták, hogy a londoni székhelyű befektetési szolgáltató egy másik piaci szereplőtől érkező 300.000 darabos „free-transfer” hiányában még 2008. október 10-én sem tudta volna teljesíteni akár a vizsgált ügyleteiből, akár egyéb ügyleteiből eredő kötelezettségeit. 

Miután a hazai befektetési szolgáltatók tranzakciós jelentéseiben, valamint a londoni székhelyű befektetési szolgáltató által az FSA-nek bejelentett ügyletek között a 300.000 darab OTP részvényre vonatkozó ügylet nem lelhető fel, így a Felügyelet valószínűsítette, hogy a londoni székhelyű befektetési szolgáltató értékpapírkölcsön keretében szerezte meg a 300.000 darabos pakettet.

A londoni székhelyű befektetési szolgáltatóhoz 65516/66/2008. ikt.számon eljutatott levél – a fentebb részletezett megállapítások ismertetésével egyidejűleg és határidő tűzésével – tartalmazta a vizsgált ügyletkötések tartalmára vonatkozó érdemi nyilatkozattételre vonatkozó felhívást. …

A londoni székhelyű befektetési szolgáltató 2008. december hó 8. napján kelt levelével kérelmet jutatott el a Felügyelet részére, mely a Felügyeleten 2008. december 9. napján 65516/69/2008. ikt.számon került érkeztetésre. A kérelemben részletezett iratokra alapítottan a nyilatkozattételre és a Felügyelet levelében megjelölt iratok, adatok és információk rendelkezésre bocsátására megszabott határidő meghosszabbítását kérte.

A Felügyelet a kérelem indokaként előadottakat elfogadva a 65516/66/2008. ikt. számú levelében foglalt azon határidőt, amelyet a nyilatkozattételre megszabott, III-PP-54/2008. számú végzésével 2008. december 19. napjáig meghosszabbította.

A londoni székhelyű befektetési szolgáltató 2008. december 19-én a Felügyelethez eljutatott nyilatkozatában a 2008. október 9-i ügyletek (részvénytranzakciók) hátteréül és a megbízás alapjaként a Soros Fund Management LLC-vel való szerződéses kapcsolatát és az ezen kapcsolaton alapuló – a magyarországi részvénytranzakciók hátterét képező – részvényswap ügyletet nevezte meg.

A Felügyelet a válasz három ponton történő kiegészítését kérte 689/1/2009. ikt.számon kelt levelében 2009. január hó 12-ig bezárólag.  Kérte

• mindazon rögzített hanganyag, írásbeli dokumentáció (alapbizonylatok) rendelkezésre bocsátását, amely a londoni székhelyű befektetési szolgáltató Soros Fund Management által 2008. október 9-én történt megkereséséhez, illetve a részvényswap során a „Soros Trader” által 2008. október 9-én adott instrukciókhoz, illetve a befektetési szolgáltató üzletkötője által az OTP részvények 3825 forintos indikatív árára vonatkozóan adott tájékoztatásához kapcsolódik;

• a londoni székhelyű befektetési szolgáltató a Soros Fund Management kérdéses 390 000 darabos megbízását („Soros Swap Order”), illetve a swap limitekre („Swap Limits”) és a piaci áron („at market”) történő eladására vonatkozó instrukciókat adó üzletkötőjének („Soros Trader”) megnevezését;

• a megbízás („Soros Swap Order”) megadásakor – azaz 2009. október 9-én – fennálló „mark to market” pozíció értékének meghatározását. 

A Felügyelet a fentebb részletezett kiegészítésekkel megtett ügyfélnyilatkozatnak az értékelését követően úgy ítélte meg, hogy a londoni székhelyű befektetési szolgáltató a nemzetközi piaci gyakorlattal összhangban járt el, amikor a swap ügylet Soros Fund Management instrukciónak megfelelő végrehajtásához, illetve abból eredő kockázatainak csökkentése céljából a befektetési szolgáltató közreműködésével a swap ügyletnek megfelelő eladási ajánlatokat regisztrált BÉT-en a swap tárgyát képező OTP részvényekre. 

A Felügyelet továbbá úgy látta, hogy a londoni székhelyű befektetési szolgáltató, mint professzionális befektetési szolgáltató az adott helyzetben tőle elvárható gondosságot tanúsította azzal, hogy a Soros Fund Managementet a kapott instrukciók végrehajtásának magyar piacra – OTP részvények árfolyamára – gyakorolt hatására felhívta, illetve azok elkerülése érdekében megoldási lehetőséget kínált fel.

Mindezen okok alapján a Felügyelet jelen eljárásban meghozott III-PP/26/2009. számú végzésével a londoni székhelyű befektetési szolgáltató ügyféllel szemben folytatott piacfelügyeleti eljárását intézkedés alkalmazása nélkül – a Ket. 31. § (1) bekezdés e) pontjára alapítottan – megszüntette.

A Felügyelet a magyarországi részvénytranzakciók hátterét képező részvényswap ügyletben a londoni székhelyű befektetési szolgáltató partnereként megjelenő Társaságot eljárásába 689/21/2009. ikt. számú, 2009. február 19. napján kelt levelével – az ismert tényállás ügyfél elé tárásával – ügyfélként vonta be és részére ügyfélnyilatkozatra vonatkozó felhívást juttatott el.

A Felügyelet az ügyfélnyilatkozat kérését tartalmazó levelét a Társaság 2009. február 23. napján 10:57 perckor – a küldeményt kézbesítő futárszolgálat visszaigazolása alapján – átvette, az abban foglaltakra – a Felügyelet által a Ket. 51. § (1) bekezdésében foglalt figyelemfelhívás ügyfél részére történő közlése, illetőleg a Felügyelet által tűzött 2009. március 9-i határidő ellenére – a jelen határozat meghozataláig érdemi választ nem adott.

A Felügyelet a fentebb a Társaság részéről bizonyított módon átvett megkeresés ellenére … telefax számon is megkísérelte eljuttatni az ügyfélnyilatkozat megtételére vonatkozó felhívását, amely sikertelennek bizonyult, továbbá 2009. március hó 20. napján ismételt kézbesítésre adott megbízást, mely kézbesítés a futárszolgálat visszaigazolása alapján 2009. március 23. napján megtörtént. 

Az ismételten sikeres (másodszori) kézbesítést követően a jelen határozat aláírásának napján – 2009. március 26-án – vette kézhez a Felügyelet a Társaság részéről küldött azon fax üzenetet, amelyet … jegyez. A telefax útján a Felügyelet részére eljutatott levél a Felügyelet által kísérőlevéllel együtt másodízben is kézbesített ügyfélnyilatkozat tételére való felhívására érdemi választ nem adott. A levél a Felügyelet által feltárt és ügyfél elé tárt tényállásra vonatkozóan semminemű információt nem tartalmazott, csupán a Felügyelet által megküldött és a Társaság által 2009. február 23. napján átvett megkeresésre adandó válasz hiányát belső kommunikációs problémára hivatkozással magyarázza.

A Felügyelet a fentebb megnevezett levél tartalmát megvizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy – miután az érdemben, az ügy megítélése szempontjából nem tartalmazott a Felügyelet számára értékelendő körülményt, tényt, adatot, illetőleg releváns információt – az abban foglaltakat a jelen határozat meghozatalakor figyelmen kívül hagyta.    

Mindezen okokból a Felügyelet jelen határozatát a lefolytatott bizonyítási eljárás során beszerzett és hivatalból rendelkezésére álló adatok, tények és információk alapján rögzített tényállásra alapítottan hozta meg. 

~

A Felügyelet a rendelkezésére álló bizonyítékok értékelésekor a következő – a Társaság tevékenységére vonatkozó releváns – tényállást állapította meg:

A befektetési szolgáltató által a Felügyelet megkeresésére 2008. október 9-én, illetve 2008. október 15-én kelt válasza és a 2008. október 10-i helyszíni ellenőrzés során rendelkezésére bocsátott adatok és rögzített hangfelvételek alapján a Felügyelet megállapította, hogy a zárószakaszban teljesült ügyletekre – mint azt már jelen határozat indokolása fentebb tartalmazza – a londoni székhelyű befektetési szolgáltató adta a megbízást. Erre vonatkozóan a londoni székhelyű befektetési szolgáltató 2008. december 19-én kelt ügyfélnyilatkozatában arról tájékoztatta a Felügyeletet, hogy a vizsgált ügyletekre a Társaság által egy részvényswap ügylet keretében adott instrukciók végrehajtása érdekében került sor.

A londoni székhelyű befektetési szolgáltató Felügyelethez eljutatott válaszában kiemelte, hogy a Társaság által részére megadott instrukciók végrehajtásának részvényárfolyamra gyakorolt következményeit, hatásait a Társaság felé jelezte, amely ennek ellenére ragaszkodott az elképzeléseinek megfelelő kivitelezéshez.

A londoni székhelyű befektetési szolgáltató nyilatkozatát alátámasztja a közte és a Társaság üzletkötője között a részvényswap ügylettel kapcsolatban 2008. október 9-én folytatott telefonbeszélgetések rögzített hanganyaga és azok átirata.

A Felügyelet eljárásának tárgyát képező ügyletekre tehát az alábbiak szerint került sor:

2008. október 9-én 14:46-kor a Társaság egyik üzletkötője, …., 390.000 darab OTP részvényt kért kölcsön a londoni székhelyű befektetési szolgáltató értékpapírkölcsönzési részlegétől („lending desk”), majd röviddel ezután – 14:50 körül – egy swap ügylet keretében valamennyi kölcsönkért részvényre short kitettség létrehozását kérte (részvényswap). A piacon elfogadott gyakorlatnak megfelelően a swap ügylet végrehajtásához, illetve abból eredő kockázatainak csökkentése céljából a londoni székhelyű befektetési szolgáltató befektetési szolgáltató közreműködésével a swap ügyletnek megfelelő short eladási ajánlatokat regisztrált BÉT-en a swap tárgyát képező OTP részvényekre.

A 2008. október 9-i kereskedési nap folyamán a Társaság üzletkötője meghatározta azokat a limitárakat, amelyen hajlandó volt az OTP részvényekre short swap ügyleteket kötni (swap limitek). Ezek a swap limitek az aznapi piaci fejleményeknek megfelelően változtatásra kerültek, mely változtatások a swap megfelelő végrehajtásának érdekében a londoni székhelyű befektetési szolgáltató kereskedésében is tükröződtek. Így 14:50 körül a londoni székhelyű befektetési szolgáltató a 390.000 darabos megbízás részeként 200,000 darab OTP részvénynek a BÉT-en 4,700 forintos limitáron történő eladására adott megbízást. Ebből a szabad kereskedési szakaszban – újabb meghatározott limitárakon – 74,000 darab részvény eladása teljesült. Később a swap ügylet keretében a londoni székhelyű befektetési szolgáltató a fennmaradó 126,000 darab részvény egy további 125,000 darabos pakettel együtt piaci áron történő értékesítésére vonatkozó instrukciókat kapott, mely piaci ár végül 3,855 forintot jelentett. Minderre a tőzsdei kereskedés zárószakaszában került sor. A londoni székhelyű befektetési szolgáltató ügyfélnyilatkozata alapján a Társaság üzletkötője által meghatározott limitek a londoni székhelyű befektetési szolgáltató azokat visszatükröző kereskedésében a következőképpen alakultak:

A londoni székhelyű befektetési szolgáltató 65.000 darab OTP részvényt 15:59:36-kor 4700 forinton egy másik …. ügyfél részére adott el.

2008. október 9-én 16:32:47-kor a befektetési szolgáltató tájékozatta a londoni székhelyű befektetési szolgáltatót, hogy az OTP részvények indikatív ára 4,140 forinton áll. Két perccel később, 16:34:41-kor a fióktelep ismételten értesítette, hogy az indikatív ár 3,825 forintra süllyedt. A londoni székhelyű befektetési szolgáltató ezt jelezte a Társaságnak és arról érdeklődött, hogy a Társaság nem kíván-e 4000 forintos swap limitet alkalmazni. A Társaság azonban ragaszkodott a további 251.000 darab részvény piaci ár melletti értékesítéshez. A Társaság utasításának megfelelően a londoni székhelyű befektetési szolgáltató nem alkalmazott limiteket, ami a befektetési szolgáltatónak adott instrukcióiban is megmutatkozott.

A Felügyelet a fentebb feltárt és kronológiailag rendszerezett tényállási elemek összességét tekintve megállapította, hogy a 3855 forintos záróárat és ezzel 9.29 %-os negatív irányú elmozdulást, az egész ügylet, vagyis a 390.000 darabra adott megbízás részét képező, összesen 251.000 darab OTP törzsrészvénynek a Társaság által adott instrukciókra épülő részvényswap ügylet keretében, a tőzsdei kereskedés zárószakaszában és árlimit alkalmazása nélkül történt eladása eredményezte.

A Társaság professzionális piaci szereplőként a swap ügylet részvénylábának végrehajtásával kapcsolatos piaci hatásokkal tisztában volt, vagy az adott helyzetben elvárható gondossággal eljárva e hatások tudatában kellett volna lennie.

A Felügyelet rögzítette releváns tényként azt is, hogy a zárószakaszban teljesült ügyletek az OTP részvények kereskedésére vetítve a napi teljes kereskedési volumen több mint 7%-át tették ki.

A londoni székhelyű befektetési szolgáltató 2008. november 13-án kelt és a brit társhatóságon keresztül teljesített adatszolgáltatása szerint Társaság 2008. október 10-én 390,000 darab OTP részvényre kötött ellenirányú (vételi) ügylettel zárta pozícióját.

~

A Felügyelet ténymegállapításaira a Tpt. alábbi jogszabályi rendelkezései irányadóak az ügy megítélése szempontjából:

• A 199. § b) pont alapján a Tpt. bennfentes kereskedelem és piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó XXI. Fejezetének rendelkezéseit kell alkalmazni minden olyan pénzügyi cselekményre, „amelyeket külföldön követtek el, ha annak hatása a Magyar Köztársaság területén érvényesülhet.”

• A Tpt. 200. §-a, kimondja, hogy „Tilos a bennfentes kereskedelem és a piacbefolyásolás.”

• Tpt. 202. § a) és b) pontja szerint piacbefolyásolás „olyan ügylet kötése vagy ügylet kötésére megbízásadás:

a) amely hamis vagy félrevezető jelzéseket ad vagy adhat az adott pénzügyi eszköz keresleti vagy kínálati viszonyairól, árfolyamáról

b) amely az adott pénzügyi eszköz árfolyamát mesterséges szinten rögzíti”

• A Tpt. 204. § (5) bekezdés a) és c) pontja, amely alapján a piacbefolyásolás tilalmának szabályrendszere szempontjából pénzügyi eszköz aza pénzügyi eszköz, egyéb tőzsdei termék és bármilyen más eszköz, amelyet szabályozott piacra bevezettek, vagy amelynek bevezetésére vonatkozóan az ilyen piacon történő forgalmazás engedélyezése iránti kérelmet nyújtottak be, valamint a „nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír a rendszeres, illetve rendkívüli tájékoztatási kötelezettség megszűnéséig”

A Felügyelet, mint eljáró hatóság ügyben fennálló joghatóságát és hatáskörét a Tpt. 199. § b) pontja, valamint 204. § (5) bekezdés a) és c) pontja egyértelműen rendezi. A Társaság és a londoni székhelyű befektetési szolgáltató között 2001. április 6-án, az ISDA Master Agreement (nemzetközi gyakorlatban az OTC swap és derivatív ügyletekre alkalmazott keretszerződés) alapján külföldön létrejött részvényswap ügylet részvénylábával kapcsolatos ügyletkötések (részvényeladások) egy magyar szabályozott piacra bevezetett és nyilvánosan forgalomba hozott részvényt érintettek. Azaz az eljárás tárgyát és alapját képező ügylet hatása – bár a cselekményt külföldön követték el – a Magyar Köztársaság területén érvényesült, illetőleg az ügylet egy olyan pénzügyi eszközre vonatkozott, mely megfelel a Tpt. 204. § (5) bekezdés a) és c) pontjában foglalt követelményeknek, megalapozva a Tpt. piacbefolyásolásra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazhatóságát.   

A Társaság a londoni székhelyű befektetési szolgáltató által a folyamatos telefonos kapcsolattartás során felé közvetített indikatív árra vonatkozó információkra alapítottan tudta, illetve az adott helyzetben egy professzionális piaci szereplőtől elvárható gondossággal tudnia kellett volna, hogy az általa egy ügyletként kezelt részvényswap során adott instrukciók a swap részvénylábánál olyan ügyletkötéssorozatot eredményeznek, amelyek a részvények árfolyamát erőteljesen lefelé nyomják, illetve amelyek alkalmasak a napi átlagárnál (akár jóval) alacsonyabb záróár beállítására. A londoni székhelyű befektetési szolgáltató és a Társaság közötti rögzített telefonbeszélgetések bizonyítják, hogy a Társaság nem kívánta figyelembe venni az ügyletkötések magyar piacon bekövetkező hatásait, kifejezetten kérte, hogy a kötéssorozat részeként a 251,000 darab részvény értékesítésére a londoni székhelyű befektetési szolgáltató által – az árfolyam erőteljesebb lefelé hajtásának elkerülése céljából – felajánlott 4,000 forintos árlimit nélkül, piaci áron kerüljön sor.

A Társaság tehát 2008. október 9-én 390.000 darab OTP részvényt kért kölcsön a londoni székhelyű befektetési szolgáltató értékpapírkölcsönzési részlegétől, amelyre egy részvényswap ügylet keretében short kitettség létrehozását kérte. A Társaság célja – a Felügyelet által feltárt tényállás elemei szerint – a 390.000 darab OTP törzsrészvény cseréje volt, melyet zárószakaszhoz közel, illetve zárószakaszban hajtott végre.

A Társaság a kölcsönkért 390.000 darab részvényre 2008. október 9-én felvett pozícióját egy ellenirányú (vételi) ügyletkötéssel másnap le is zárta, ami rövid idő ahhoz, hogy a swap ügylet gazdasági funkcióját betöltse, azaz a részvényárfolyam esésében fennálló kitettsége mellett rendszeres fix jövedelmet (jelen esetben LIBOR+spread) biztosítson a Társaság számára. A Társaság részéről tehát nem volt indokolt, hogy a swap-ügylet során úgy és olyan időben határozza meg instrukcióit (azt az árat, amelyen hajlandó volt a swap-ügyletek megkötésére), hogy a napi kereskedés során, a piaci szereplők által kiemelten figyelt zárószakaszhoz közel, illetve zárószakaszra koncentráltan, piaci áron nagymennyiségű részvényeladásra kerüljön sor a magyar piacon, majd az eladott részvényeket másnap visszavegye. A Társaság instrukciói végrehajtásának piaci hatásaival tisztában volt.

Mivel a részvényswap ügylet részeként a zárószakaszt megelőzően, illetve a zárószakaszra időzített koncentrált nagymennyiségű „piacidegen” eladás (a részvények piacra öntése) a részvények (a kibocsátó) piaci megítélését illetően alkalmas a piaci szereplők számára félrevezető jelzés adására, illetve félrevezető azon befektetők számára, akik befektetési döntéseiket a záróárra tekintettel hozzák meg, a Társaság magatartása megfelelt a Tpt. 202. § a) pontjában meghatározott törvényi tényállás elemeinek.

A Felügyelet a Tpt. 202. § a) pontjában körülírt magatartással kapcsán hangsúlyozza, hogy annak nem tényállási eleme, hogy a tiltott magatartás következtében a piac befolyásolása ténylegesen meg is valósuljon. A jogszabály nem az eredményt, hanem a magatartást tiltja, amely magatartás jelen esetben kimerítette a Tpt. 202. § a) pontjának tényállási elemeit. 

A Társaság magatartása megfelel a Tpt. 202. § b) pontjában leírt cselekménynek is, hiszen a zárószakasz tranzakcióinak többségét eredményező ügyletkötések fentebb írt módon megvalósított sorozata szükségszerűen a záróár mesterséges beállításához vezetett.

A Felügyelet eljárása során valamennyi releváns körülmény összességében történt értékelésére alapítottan arra a következtetésre jutott, hogy a Társaság a közte és a londoni székhelyű befektetési szolgáltató között létrejött részvényswap ügylet jelen határozat indoklásában részletezett módon történő végrehajtásával megvalósította a Tpt. 200. §-a szerinti tiltott piacbefolyásolást.

A fentiekre tekintettel jelen határozat rendelkező részében a Felügyelet 489.000.000 Ft felügyeleti bírság megfizetésére kötelezte a Társaságot.   

A Felügyelet a jelen határozat rendelkező részében meghatározott szankciót a Tpt. 399. § (5) bekezdése alapján, a rendelkezésre álló, illetőleg a bizonyítási eljárás során beszerzett adatok információk elemzése, illetőleg mérlegelése alapján, a szabály megsértésének a tőkepiac működésére gyakorolt hatásának, veszélyességi fokának a figyelembe vételével választotta ki és alkalmazta.

Fenti elvek alapján, a Tpt. 400. § (1) bekezdés m) pontjának, valamint ugyanezen törvény 405. § (1) bekezdésének felhatalmazása alapján került sor a piacbefolyásolásra vonatkozó szabályokat megsértő személlyel szemben bírság kiszabására.      

A Felügyelet a bírság összegét a cselekmény tőkepiaci súlyának és hatásának, az eset összes körülményének együttes mérlegelésével és a Tpt. 406. § (1) bekezdésének figyelembe vételével, a 406. § (5) bekezdésének b) pontja alapján a realizált árbevétel 400 százalékában állapította meg.

A realizált árbevétel megállapítása során a Felügyelet a londoni székhelyű befektetési szolgáltató „mark to market (az ügyletkötés napján aktuális piaci árfolyamnak megfelelő értékelés alapján készült)” pozíciókimutatásában szereplő 675,441 $ 2008. október 9-én irányadó, Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos dollár/forint devizaárfolyam szerinti forintértékének megfelelő összegét vette alapul.

Az értékelés megmutatja a 390.000 darab OTP törzsrészvény 2008. október 9-i záróértéke alapján számolt nem realizált pozícióértéket, vagyis azt az értéket, amely a 390.000 darabos részvénycsereügylet alapján képződött és így a bírság alapját képezi.

A Felügyelet legmagasabb bírságtétel alkalmazásánál kiemelten súlyos körülményként vette figyelembe és értékelte, hogy

• az ügyletkötésre a magyar pénz- és tőkepiac számára különösen érzékeny időszakban került sor,

• az ügyletkötés a negatív piaci fejlemények által kiemelten érintett, a magyar pénz és tőkepiacon, a magyar tőkepiaci indexben meghatározó súllyal rendelkező kibocsátó részvényeire irányult, azok árfolyamára különösen negatív hatással volt,

• a Társaság az ügyletkötésének magyar piacra gyakorolt hatásait nem kívánta figyelembe venni, magatartásának e következményeit előre látta, abba belenyugodott,

• a Felügyelet eljárásában a Társaság a Felügyelet nyilatkozattételre való felhívására érdemben nem válaszolt.

Jelen határozat elleni jogorvoslati lehetőséget a Psztv. 34. §-ának rendelkezései szabályozzák.

A Felügyelet jelen határozat tárgyával kapcsolatos ügyben fennálló hatáskörét és illetékességét a Psztv. 4. § h) pontja, valamint ugyanezen törvény 7. § g) pontja, valamint a Tpt. 199. b) pontja állapítja meg.

Budapest, 2009. március 26.              

A Felügyeleti Tanács nevében

Farkas István s.k.
a Felügyeleti Tanács elnöke