II-177/2001. számú határozat az ÁB-Aegon Általános Biztosító Rt. kötelezéséről a felsorolt intézkedések megtételére

Az ÁB-Aegon Általános Biztosító Rt. (1091 Budapest, Üllői út 1.) Családi Otthon Biztosítás elnevezésű biztosítási módozatához kapcsolódó kiegészítő balesetbiztosítási szerződéseinek módosítása során követett gyakorlatával kapcsolatos panaszbejelentésekkel összefüggésben lefolytatott vizsgálat ügyében az alábbi határozatot hozom:

Megállapítom , hogy az ÁB-Aegon Általános Biztosító Rt. a Családi Otthon Biztosítás elnevezésű biztosítási módozathoz kapcsolódó kiegészítő balesetbiztosítási szerződéseinek a 2001. évben történő módosítására tett javaslata során megsértette a Magyar Köztársaság Polgári törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény szerződés módosítására vonatkozó rendelkezéseit.

Kötelezem az ÁB-Aegon Általános Biztosító Rt.-t, hogy biztosítási tevékenységének végzése során a további jogsértő gyakorlattól tartózkodjon, és a hivatkozott jogszabálynak megfelelő magatartást tanúsítson.

Kötelezem továbbá az ÁB-Aegon Általános Biztosító Rt.-t, hogy a jogsértő magatartás eredményeképpen előállott jogellenes helyzetet valamennyi érintettre kiterjedően legkésőbb a biztosítási évfordulóra - az ügyfelek írásbeli nyilatkozatának beszerzésével - rendezze, és ennek megtörténtét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének 2002. január 30-ig igazolja.

A jelen határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát - jogszabálysértésre hivatkozva - a közléstől számított 30 napon belül a bíróságtól lehet kérni.

Indokolás : Az ÁB-Aegon Általános Biztosító Rt. (a továbbiakban: biztosító) a Családi Otthon biztosítási szerződéssel rendelkező ügyfeleinek 2000. év őszén megküldte a következő évi értékkövető indexálásról szóló tájékoztató levelét. A levél mellékletét képezte a termék kiegészítő balesetbiztosítási szolgáltatása biztosítási összegének és díjának módosítását célzó javaslat. A javaslatban a biztosító arról tájékoztatta ügyfeleit, hogy ezen kiegészítő balesetbiztosítások szolgáltatási értéke az eltelt évek inflációs hatása miatt jelentősen csökkent, ezért 2001. január 1-jétől javasolja a kiegészítő balesetbiztosítás szolgáltatási összegeinek és díjainak megemelését.

A biztosító tájékoztatása szerint aki a módosító javaslatot elfogadja, annak a mellékelt, emelt összegű díjat tartalmazó csekk befizetésén túl más teendője nincs. Aki a módosítást nem fogadja el, annak 2000. november 15-ig vissza kell küldenie az értesítő levélben található nyilatkozatot a biztosító részére. Ez esetben a biztosító - tájékoztatása szerint - a szerződés eredeti tartalmának megfelelő csekket fogja megküldeni, és a folyószámláról történő díjfizetés esetén is a korábbi balesetbiztosításnak megfelelő, változatlan díjat fogja levonni.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: felügyelet) a hozzá érkezett panaszos beadványokból értesült a biztosító ezen eljárásáról. A beadványok sérelmezik és megtévesztőnek minősítik a biztosító szerződésmódosításra irányuló gyakorlatát.

A Magyar Köztársaság Polgári törvénykönyvről szóló - módosított - 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 537. § (1) bekezdése kimondja, a biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. A Ptk. 218. § (1) bekezdése szerint ha jogszabály vagy megállapodás írásbeli alakot rendel, akkor legalább a szerződés lényeges tartalmát írásba kell foglalni. A Ptk. 536. § (1) bekezdése meghatározza a biztosítási szerződés fogalmát, azaz azokat a lényeges tartalmi elemeket, amelyre az írásba foglalásnak ki kell terjedni. A rendelkezés szerint a biztosítási szerződés kötelező tartalmi eleme az egyik szerződő fél /biztosító/ részéről bizonyos összeg megfizetése vagy más szolgáltatás teljesítése a biztosítási esemény bekövetkezte esetén, a másik szerződő fél részéről pedig a díj megfizetése.

A biztosító módosítási javaslata a biztosítási szerződés írásba foglalási kötelezettséggel érintett két lényeges tartalmi elemére, a díj mértékére és biztosítási összeg nagyságára vonatkozott. A Ptk. fent hivatkozott rendelkezéseire, valamint arra figyelemmel, hogy a biztosítási szerződés módosítására különös rendelkezéseket a Ptk. vonatkozó, XLV. fejezete nem tartalmaz, az írásba foglalt, lényeges szerződési elemeket csak írásban lehet módosítani, hallgatással, azaz a Ptk. 216. § (1) bekezdésében szabályozott ráutaló magatartással nem.

A biztosító azáltal, hogy a biztosítási szerződést módosító javaslatot elfogadottnak tekintette a fél hallgatása estén - különös figyelemmel arra, hogy a módosítás a szerződő fél díjfizetési kötelezettségét terhesebbé tette - megsértette a Ptk. fent hivatkozott rendelkezéseit.

A Bit. 106. § (1) bekezdésének a) és b) pontja szerint a felügyelet feladata, hogy a törvény előírásainak megfelelően elősegítse a biztosítottak (szerződők, kedvezményezettek, károsultak) érdekeinek megóvását, ellenőrizze és értékelje e törvény, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok és a Ptk. rendelkezéseinek a teljesítését.

A biztosító kötelezettségének teljesítése, a biztosítottak (szerződő felek, kedvezményezettek) érdekeinek megóvása, valamint annak érdekében, hogy a biztosítási tevékenység e törvénynek, a biztosítási tevékenységre vonatkozó más jogszabályoknak és a felügyelet engedélyeinek megfeleljen, a felügyelet a Bit. 126. §-a alapján határidő kitűzésével kötelezheti a biztosítót az e törvényben, a biztosítási tevékenységre vonatkozó más jogszabályokban, továbbá a felügyeleti engedélyekben meghatározott feltételeknek való megfelelésre.

A biztosítottak (szerződő felek, kedvezményezettek) érdekeinek megóvása és a Ptk. szabályainak érvényesülése érdekében a biztosítót e jogsértő gyakorlata megszüntetésére és a jogellenes magatartás eredményeképpen kialakult, valamennyi biztosítottat érintő függő jogi helyzet megszüntetésére, valamint ennek igazolására köteleztem. A jogellenes állapot megszüntetésére adott határidőt úgy állapítottam meg, hogy az ne okozzon a szükségesnél nagyobb adminisztrációs terhet, illetőleg költséget, mivel a biztosító a biztosítási évforduló alkalmával egyébként is megkeresi ügyfeleit az értékkövetésről szóló értesítés megküldése végett. A határidő megállapításánál figyelembe vettem továbbá, hogy a biztosító ügyfeleinek az évfordulót megelőzően küldött külön írásbeli megkeresés, valamint az arra írásban történő válaszadás felesleges kényelmetlenséget okozhat.

Határozatomat a Bit. 103. §-a alapján, a pénzügyi szervezetek állami felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: Psztv.) 3. § e) pontjában biztosított jogkörömben eljárva hoztam meg.

A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében történő fellebbezés lehetőségét a Psztv. 4. §-ának (3) bekezdése zárja ki, a határozat bírósági felülvizsgálatát az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 72. §-ának (1) bekezdése teszi lehetővé.

Budapest, 2001. június 5.

Dr. Szász Károly s. k.,

a PSZÁF elnöke

II-177/2001. számú határozat az ÁB-Aegon Általános Biztosító Rt. kötelezéséről a felsorolt intézkedések megtételére

Az ÁB-Aegon Általános Biztosító Rt. (1091 Budapest, Üllői út 1.) Családi Otthon Biztosítás elnevezésű biztosítási módozatához kapcsolódó kiegészítő balesetbiztosítási szerződéseinek módosítása során követett gyakorlatával kapcsolatos panaszbejelentésekkel összefüggésben lefolytatott vizsgálat ügyében az alábbi határozatot hozom:

Megállapítom , hogy az ÁB-Aegon Általános Biztosító Rt. a Családi Otthon Biztosítás elnevezésű biztosítási módozathoz kapcsolódó kiegészítő balesetbiztosítási szerződéseinek a 2001. évben történő módosítására tett javaslata során megsértette a Magyar Köztársaság Polgári törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény szerződés módosítására vonatkozó rendelkezéseit.

Kötelezem az ÁB-Aegon Általános Biztosító Rt.-t, hogy biztosítási tevékenységének végzése során a további jogsértő gyakorlattól tartózkodjon, és a hivatkozott jogszabálynak megfelelő magatartást tanúsítson.

Kötelezem továbbá az ÁB-Aegon Általános Biztosító Rt.-t, hogy a jogsértő magatartás eredményeképpen előállott jogellenes helyzetet valamennyi érintettre kiterjedően legkésőbb a biztosítási évfordulóra - az ügyfelek írásbeli nyilatkozatának beszerzésével - rendezze, és ennek megtörténtét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének 2002. január 30-ig igazolja.

A jelen határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát - jogszabálysértésre hivatkozva - a közléstől számított 30 napon belül a bíróságtól lehet kérni.

Indokolás : Az ÁB-Aegon Általános Biztosító Rt. (a továbbiakban: biztosító) a Családi Otthon biztosítási szerződéssel rendelkező ügyfeleinek 2000. év őszén megküldte a következő évi értékkövető indexálásról szóló tájékoztató levelét. A levél mellékletét képezte a termék kiegészítő balesetbiztosítási szolgáltatása biztosítási összegének és díjának módosítását célzó javaslat. A javaslatban a biztosító arról tájékoztatta ügyfeleit, hogy ezen kiegészítő balesetbiztosítások szolgáltatási értéke az eltelt évek inflációs hatása miatt jelentősen csökkent, ezért 2001. január 1-jétől javasolja a kiegészítő balesetbiztosítás szolgáltatási összegeinek és díjainak megemelését.

A biztosító tájékoztatása szerint aki a módosító javaslatot elfogadja, annak a mellékelt, emelt összegű díjat tartalmazó csekk befizetésén túl más teendője nincs. Aki a módosítást nem fogadja el, annak 2000. november 15-ig vissza kell küldenie az értesítő levélben található nyilatkozatot a biztosító részére. Ez esetben a biztosító - tájékoztatása szerint - a szerződés eredeti tartalmának megfelelő csekket fogja megküldeni, és a folyószámláról történő díjfizetés esetén is a korábbi balesetbiztosításnak megfelelő, változatlan díjat fogja levonni.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: felügyelet) a hozzá érkezett panaszos beadványokból értesült a biztosító ezen eljárásáról. A beadványok sérelmezik és megtévesztőnek minősítik a biztosító szerződésmódosításra irányuló gyakorlatát.

A Magyar Köztársaság Polgári törvénykönyvről szóló - módosított - 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 537. § (1) bekezdése kimondja, a biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. A Ptk. 218. § (1) bekezdése szerint ha jogszabály vagy megállapodás írásbeli alakot rendel, akkor legalább a szerződés lényeges tartalmát írásba kell foglalni. A Ptk. 536. § (1) bekezdése meghatározza a biztosítási szerződés fogalmát, azaz azokat a lényeges tartalmi elemeket, amelyre az írásba foglalásnak ki kell terjedni. A rendelkezés szerint a biztosítási szerződés kötelező tartalmi eleme az egyik szerződő fél /biztosító/ részéről bizonyos összeg megfizetése vagy más szolgáltatás teljesítése a biztosítási esemény bekövetkezte esetén, a másik szerződő fél részéről pedig a díj megfizetése.

A biztosító módosítási javaslata a biztosítási szerződés írásba foglalási kötelezettséggel érintett két lényeges tartalmi elemére, a díj mértékére és biztosítási összeg nagyságára vonatkozott. A Ptk. fent hivatkozott rendelkezéseire, valamint arra figyelemmel, hogy a biztosítási szerződés módosítására különös rendelkezéseket a Ptk. vonatkozó, XLV. fejezete nem tartalmaz, az írásba foglalt, lényeges szerződési elemeket csak írásban lehet módosítani, hallgatással, azaz a Ptk. 216. § (1) bekezdésében szabályozott ráutaló magatartással nem.

A biztosító azáltal, hogy a biztosítási szerződést módosító javaslatot elfogadottnak tekintette a fél hallgatása estén - különös figyelemmel arra, hogy a módosítás a szerződő fél díjfizetési kötelezettségét terhesebbé tette - megsértette a Ptk. fent hivatkozott rendelkezéseit.

A Bit. 106. § (1) bekezdésének a) és b) pontja szerint a felügyelet feladata, hogy a törvény előírásainak megfelelően elősegítse a biztosítottak (szerződők, kedvezményezettek, károsultak) érdekeinek megóvását, ellenőrizze és értékelje e törvény, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok és a Ptk. rendelkezéseinek a teljesítését.

A biztosító kötelezettségének teljesítése, a biztosítottak (szerződő felek, kedvezményezettek) érdekeinek megóvása, valamint annak érdekében, hogy a biztosítási tevékenység e törvénynek, a biztosítási tevékenységre vonatkozó más jogszabályoknak és a felügyelet engedélyeinek megfeleljen, a felügyelet a Bit. 126. §-a alapján határidő kitűzésével kötelezheti a biztosítót az e törvényben, a biztosítási tevékenységre vonatkozó más jogszabályokban, továbbá a felügyeleti engedélyekben meghatározott feltételeknek való megfelelésre.

A biztosítottak (szerződő felek, kedvezményezettek) érdekeinek megóvása és a Ptk. szabályainak érvényesülése érdekében a biztosítót e jogsértő gyakorlata megszüntetésére és a jogellenes magatartás eredményeképpen kialakult, valamennyi biztosítottat érintő függő jogi helyzet megszüntetésére, valamint ennek igazolására köteleztem. A jogellenes állapot megszüntetésére adott határidőt úgy állapítottam meg, hogy az ne okozzon a szükségesnél nagyobb adminisztrációs terhet, illetőleg költséget, mivel a biztosító a biztosítási évforduló alkalmával egyébként is megkeresi ügyfeleit az értékkövetésről szóló értesítés megküldése végett. A határidő megállapításánál figyelembe vettem továbbá, hogy a biztosító ügyfeleinek az évfordulót megelőzően küldött külön írásbeli megkeresés, valamint az arra írásban történő válaszadás felesleges kényelmetlenséget okozhat.

Határozatomat a Bit. 103. §-a alapján, a pénzügyi szervezetek állami felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: Psztv.) 3. § e) pontjában biztosított jogkörömben eljárva hoztam meg.

A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében történő fellebbezés lehetőségét a Psztv. 4. §-ának (3) bekezdése zárja ki, a határozat bírósági felülvizsgálatát az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 72. §-ának (1) bekezdése teszi lehetővé.

Budapest, 2001. június 5.

Dr. Szász Károly s. k.,

a PSZÁF elnöke