A PSZÁF J-IV/343/2005. számú határozata az Erste Harmónia Egészségpénztár célellenőrzésének lezárásáról
A PSZÁF J-IV/343/2005. számú határozata az Erste Harmónia Egészségpénztár célellenőrzésének lezárásáról
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) által az Erste-Harmónia Egészségpénztár (1013 Budapest, Krisztina krt. 32.) - a továbbiakban: Pénztár - 2005. augusztus 15-22 között lefolytatott nem helyszíni célellenőrzésének megállapításai alapján az alábbi határozatot hozom:
1. Kötelezem a Pénztárat, hogy a jövőben a szolgáltatásokat a jogszabályi előírásoknak megfelelően nyújtsa és könyvelje.
2. Kötelezem a Pénztárat, hogy a jövőben a befizetések nyilvántartását a jogszabályi előírásoknak megfelelően végezze.
3. Kötelezem a Pénztár igazgatótanácsának elnökét, hogy e határozatot az igazgatótanácsi és az ellenőrző bizottsági ülésen a kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül, a pénztártagokkal pedig a következő közgyűlésen ismertesse.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs, annak felülvizsgálata - a kézhezvételtől számított 30 napon belül - a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérhető. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
Indokolás: A Felügyelet az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvényben (a továbbiakban: Öpt.) 64/B. § (1) és (4) bekezdése alapján nem helyszíni célellenőrzést tartott a Pénztárnál.
A hivatkozott törvényhelyek szerint a Felügyelet jogosult - helyszínen kívül, illetőleg a helyszínen - ellenőrizni az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott - a pénztár alapítására, tevékenységének engedélyezésére, működésére, a tagok érdekeinek védelmére, a pénztárpiac biztonságos működésére, valamint a szolgáltatónak a pénztárral kapcsolatos tevékenységére vonatkozó - szabályok, valamint intézkedések és határozatok megtartását. A Felügyelet a pénztárnál egy adott probléma feltárása érdekében célvizsgálatot tarthat.
Az ellenőrzés tárgya a Pénztár "kupon" jogcímen nyújtott szolgáltatásainak elszámolása és ezen szolgáltatások jogszabályoknak való megfelelésének ellenőrzése volt.
Az ellenőrzés 2004. szeptembertől a vizsgálat megkezdéséig tartó időszakra terjedt ki.
A Felügyelet a lefolytatott vizsgálat keretében a rendelkezésre álló dokumentumok, és a Pénztár írásbeli és szóbeli észrevétele alapján az alábbiakat állapította meg.
ad 1. a) Az ellenőrzés megállapította, hogy a Pénztár egészségpénztári szolgáltatásként olyan utalványok megvásárlását finanszírozta, amely egy adott részvénytársaság - a továbbiakban: Rt. - termékeinek megvásárlását teszi lehetővé.
Az utalványok igénybevételére vonatkozó szabályokat a Pénztár igazgatótanácsa elnökének 1/2005. (01. 25.) számú utasítása tartalmazza. Az utalványokat a pénztártagok külön igénylőlapon igényelhették. Az utalványok ellenértékét annak átvételét követően a Pénztár az érintett tag egyéni egészségszámlájára terhelte rá.
Az Rt. és a Pénztár között kötött szerződés értelmében az utalvány kizárólag az Rt. által gyártott és forgalmazott gyógyhatású és étrendkiegészítő készítmények vásárlására használható fel, 2005. november 30-ig, az utalványon szereplő beváltási helyeken.
A szerződésben szereplő és az utalványban vásárlásra megjelölt termékek nagyobb része azonban nem rendelkezik az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) által kiadott engedélyszámmal, így azok nem felelnek meg az egészség- és önsegélyező pénztárak által finanszírozható szolgáltatásokról szóló 263/2003. (XII. 24.) Korm. r. (a továbbiakban: Rendelet) 5. § (2) bekezdés a) pontja, valamint a 2. § m) pontjában meghatározott feltételeknek, ezért az egészségpénztárak által nem finanszírozhatók. Az utalvány vásárlásának lehetőségével a Pénztár olyan termékek megvásárlását is lehetővé tette, amelyek nem tartoznak az egészségpénztárak által finanszírozható termékek körébe.
Az utalványt elfogadó helyekkel az Rt. áll szerződéses kapcsolatban, a Pénztár nem. Így a szolgáltatás igénybevételének bizonylatával a Pénztár nem rendelkezik, az utalványok levásárlását és a vásárolt termékek körének ellenőrzését a Pénztár nem végzi el.
A Rendelet szabályozása értelmében csak a Rendeletben felsorolt szolgáltatások nyújtása, illetve termékek megvásárlása finanszírozható, az ezek igénybevételére jogosító utalvány, vagy más elszámolási eszköz megvásárlása azonban nem. Ez következik egyebek mellett abból is, hogy a Rendelet 9-10. §-ai előírásainak értelmében a gyógyszerártámogatás csak úgy nyújtható, ha a tag a termékek megvásárlását a számviteli jogszabályoknak megfelelő általános alaki kellékkel ellátott számlával, egyszerűsített számlával, vagy a Rendelet 9. §-ában meghatározott adattartalmú bizonylattal igazolja. Az utalvány alkalmazása eleve kizárta a termékvásárlás bizonylattal történő igazolásának és a kifizetés Pénztár általi ellenőrzésének lehetőségét, amely - függetlenül attól, hogy az milyen termék megvásárlását, illetve szolgáltatás nyújtását teszi lehetővé - önmagában is sérti a Rendelet 2. §-a, 5. §-a, valamint 9-10. §-ai előírásait (Jelentés 1.2. pont).
A Pénztár észrevételében arra hivatkozik, hogy az utalványok megvásárlása a Rendelet 5. §-a (1) bekezdése a) pontja alá tartozó, a társadalombiztosítás által nem finanszírozott, olyan csoportosan szervezett, egyéni számláról finanszírozható, az egyén egészségének megőrzését szolgáló, preventív ellátást nyújtott, amelyre az Öpt. és a Pénztár Alapszabálya ad felhatalmazást. Az Öpt. 10. § (1) c) pontja szerint az egészségpénztár feladata az egészség védelmét szolgáló programok szervezése és finanszírozása, egészségügyi szolgáltatások megvásárlása.
A Pénztár észrevétele nem fogadható el. A Pénztár által hivatkozott jogszabályhely, azaz a Rendelet 5. §-a (1) bekezdése a) pontja értelmében az egészségpénztárak bármilyen, a 8. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő egészségügyi szolgáltatónál igénybe vett egészségügyi szolgáltatást finanszírozhatnak, amely a társadalombiztosítási ellátás keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatást kiegészíti, vagy helyettesíti. Sem termékek, sem pedig az azok ellenértékének kiegyenlítésére szolgáló utalványok megvásárlása nem tekinthető egészségügyi szolgáltatásnak. A gyógyszerek és a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású termékek megvásárlására az Öpt. 10. § (2) bekezdése ad lehetőséget akkor, ha a pénztár egészségcélú önsegélyező feladatot is ellát. Ennek részletszabályait rögzíti a Rendelet 2. § m) pontja. Erre tekintettel a Felügyelet a fentiekben kifejtett álláspontját fenntartja.
b) Az ellenőrzés megállapította, hogy az utalványok értékét az Rt. által kiállított számla alapján a Pénztár a fedezeti alap terhére szolgáltatásként számolta el, 2005. március 17-én. A Pénztár a kifizetést az érintett egyéni számlákra csak 2005. 06. 13-án terhelte rá, így pénzügyi teljesítés és az egyéni számla megterhelés időbeli összhangját a könyvelésében nem biztosította.
Ezzel a Pénztár megsértette a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 165. §-ában foglalt bizonylati elvnek és bizonylati fegyelemnek az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak beszámoló készítésének és könyvvezetésének sajátosságairól szóló 252/2000. (XII. 24.) Korm. r. 41. §-ában rögzített különös szabályait, amelynek értelmében a pénztár a pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események adatait a hitelintézet értesítése alapján, annak megérkezésekor, illetve a készpénzforgalomról készített bizonylat alapján, annak teljesítésével egy időben késedelem nélkül köteles a könyvekben rögzíteni. A pénzmozgást nem érintő egyéb gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait a gazdasági műveletek, események megtörténte után, a számviteli politikában meghatározott időpontig, legkésőbb a tárgynegyedévet követő hó 15-éig kell a könyvekben rögzíteni.
A Pénztár az észrevételében előadta, hogy az utalvány természetbeni egészségpénztári szolgáltatás, vagyis természetbeni juttatás, ezért a szolgáltatás igénybevételének az utolsó utalvány átvételének időpontját tekinti. A könyvelése ennek megfelelő.
A Felügyelet a Pénztár észrevételét nem fogadja el. A szolgáltatás időpontja a könyvelés szempontjából a pénzügyi teljesítés időpontja, így a könyvelésnek ezt kell tükröznie. Az, hogy ez a két időpont egymástól elvált, az az utalvány konstrukciójának a Pénztár által alkalmazott sajátos gyakorlatának következménye.
ad 2. Az ellenőrzés megállapította, hogy a Pénztár a vizsgált pénztártagok esetében a befizetéseket nem azok valódi jogcímén írta jóvá. A befizetést teljesítő és a Pénztár közötti szerződést a felek 2005. április 30-án módosították a befizetés jogcíme tekintetében, amelynek megfelelően a Pénztár a befizetések jogcímét 2004. december 31-re visszamenőleg módosította. (Jelentés. 1.1. és 1.4. pontjai).
A befizetések helytelen jogcímen való könyvelésével megsértette a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) 165. §-ában foglalt bizonylati rendet és fegyelmet. A Felügyelet a J-IV-255/2005. számú határozatában kötelezte a Pénztárat egy konkrét befizetőtől származó befizetés könyvelésének korrigálására. Jelen célellenőrzésnek a J-IV-255/2005. számú határozat teljesítésének ellenőrzése nem volt tárgya. A Felügyelet Pénztár "kupon" jogcímen nyújtott szolgáltatásainak elszámolása és ezen szolgáltatások jogszabályoknak való megfelelésének ellenőrzése során a helytelen jogcímen való könyvelés tényét és a korrekciót feltárta.
A Pénztár jelen ellenőrzés során tett észrevételében hivatkozik arra, hogy szerinte a könyvelés jogcíme nem volt helytelen, az ellenőrzés ezen megállapítása téves jogértelmezésen alapul. A Felügyelet a befizetések jogcímére vonatkozó megállapítását fenntartja. A későbbi helyes gyakorlat biztosítása érdekében szükséges a Pénztár kötelezése, hogy a jövőben a pénztári befizetéseket valódi tartalmuk szerint, a jogszabályi előírásoknak megfelelően könyvelje.
ad 3. A rendelkező részben előírt tájékoztatás a Pénztár jogi és ténybeli helyzete tekintetében elsőrendű fontosságú, hiszen megfelelő tájékoztatás hiányában az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság, illetve a közgyűlés az Öpt-ben meghatározott jogköreit nem tudná teljességében gyakorolni, és ez sértené a pénztártagok jogait. Az igazgatótanács illetve az ellenőrző bizottság feladatait és hatáskörét egyrészt a Öpt. 24-27. §-ai rögzítik. Másfelől az Öpt. 20. §-a alapján az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság tagjait egyetemleges felelősség terheli a feladatkörükbe tartozó kötelezettségük megszegése tekintetében.
Határozatomat az Öpt. 58. §-ában és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény (Psztv.) 3. § g) pontjában biztosított jogkörömben eljárva hoztam meg.
Határozatom a már hivatkozott jogszabályhelyeken, a kötelezések tekintetében az Mpt. 110. § (1) bekezdés a) pontján, valamint az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (Áe). 42. § (1) bekezdésén alapul.
A határozat elleni közigazgatási jogorvoslat lehetőségét a Psztv. 4. § (3) bekezdése zárja ki, a bírósági felülvizsgálat lehetőségét az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló - módosított - 1957. évi IV. törvény 72. §-a biztosítja.
Budapest, 2005. november 9.
Dr. Juhász Istvánné
a PSZÁF ügyvezető igazgatója